A molekuláris genetikai markerek olyan DNS-polimorfizmusok, melyek a teljes genomban megtalálhatók. Legismertebbek az egypontos (egybázisos) nukleotid-polimorfizmusok (Single-nucleotide polymorphism, SNP), amelyek jellemzően két alléllal rendelkeznek. A markerek segítségével végzett szelekció (Marker Assisted Selection, MAS) egyik előnye, hogy – már az utódellenőrzés vagy a teljesítményvizsgálat előtt – előszelekciót tesz lehetővé. A MAS hatékonysága a marker és a hozzá kapcsolódó termelési tulajdonságot meghatározó lókusz (QTL) azonosításán múlik. A markerekkel végzett szelekcióval ellentétben, a genomiális szelekció (Genomic Selection, GS) sűrű SNP-markerhálózattal dolgozik, így minden QTL-régió legalább egy markerrel kapcsoltsági egyenlőtlenségben van. A teljes genomasszociációs vizsgálatok (Genome-Wide Association Study, GWAS) elvégzésére az egyik leggyakrabban alkalmazott eljárás az SNP-chip (vagy microarray) vizsgálat. Az értekezés olyan – az MAS és a GS témakörébe tartozó – SNP-vizsgálatok eredményeit tartalmazza, amelyek lehetővé tehetik a hazai szarvasmarha- és sertésfajták hatékonyabb felhasználását.

 

 

 

A nemzetek életében történelmi léptékű esemény egy új polgári törvénykönyv megalkotása és hatálybalépése, mert a magánjog kódexe az emberi létezés teljességét átfogva azon túl is mutat: legfontosabb életviszonyaink különleges és hétköznapi, egyedi és általános eseményeit fogantatásunktól halálunk utánig felöleli. A társadalmak életében betöltött szerepe megköveteli a lehetetlent, azt, hogy a törvénykönyv önmagán túlmutatva mintegy az örökkévalósághoz szóljon. Sajátos létcélja időtálló betöltéséhez ezért szükséges, hogy szellemi alapját európai civilizációnk örök eszményeiből merítse. A doktori értekezés célja, hogy az idén tízéves magyar Polgári Törvénykönyv (Ptk.) által szabályozott hatalmas jogterület, a magyar magánjog egészét átható, általános elveket megnevezze, osztályozza, valamint tartalmukat és ezzel egymáshoz való viszonyukat megállapítsa. Mindezt az értekezés erényetikai nézetrendszerből kiindulva törekszik kivitelezni, és eszmei forrásul az európai szellemi örökséget jelöli meg, amelynek elemeiként a görög filozófia, a római jog, a zsidó-keresztény vallási hagyomány vívmányait, valamint a humanizmus és a felvilágosodás ezekkel összhangban álló eredményeit fogadja el. A monográfia módszerét és tárgyát tekintve is első a hazai magánjogtudományi irodalomban. A magyar magánjog általános elveit céljuk szerint három osztályba sorolja, ezek: a magánjog alapintézményei (a magánjogi szabadságok kifejeződései és a magánautonómia garanciái), vezéreszméi (az általános jogrend magánjogban is érvényesülő főcéljai) és alapvető elvei (a Ptk. bevezető rendelkezései). Az elvek címzettje lehet a jogalkotó, a jogalkalmazó, illetve a jogalany, valamint ezek együttesen is. A magánjog alapintézménye a polgári jogegyenlőség, az önrendelkezési szabadság, a szerzett jogok védelme, a társadalmi önszerveződési szabadság és a nyilvánosság elve, míg magánjogi vezéreszme az érdekpreferencia-alapú szabályozás elve, a mellérendeltség és egyenjogúság elve, az objektív észszerűség elve, valamint a jogbiztonság, az igazságosság és a méltányosság sajátos, hármas elve. Az alapvető elvek: a Ptk. hatályára vonatkozó szabály, a Ptk. alapelvei és az általános jelentőségű, konkrét tényállások, amelyeket az értekezés a magyar magánjogi gondolkodás és gyakorlat szem előtt tartása mellett eszmetörténeti, erényetikai beágyazással dolgoz fel. Ezeken kívül új eredmény annak igazolása, hogy az alapvető elvek között átfedés és összeütközés helyes értelmezés esetén nem alakulhat ki, továbbá hogy a Ptk. alapelvét sértő magatartás általános jogkövetkezménye az, hogy e magatartás eljárásjogi támogatását a jogrend kiiktatja, így az nem érhet célt.

 

 

Bereczky Ákos egyes alkoholok dízelmotoros felhasználásával foglalkozott. Miért is érdemes ezen a témán gondolkozni? Tapasztalható, hogy egyre több figyelem fordul a megújuló és a szintetikus tüzelőanyagok felé, és számos területen, ahol a korszerű, környezetbarát tüzelőanyagok különösen fontosak, továbbra is felhasználásra kerülnek a dízelmotoros vagy a különböző hibrid dízelmotoros hajtások.

 

 

A doktori értekezés a magyar történelem 1930-tól 1970-ig terjedő időszakának a megismeréséhez járul hozzá egy vállalat történetének feltárásán keresztül, abból kiindulva, hogy ebben a léptékben lehetséges a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális összefüggések együttes megragadása. A doktori értekezés éppen ezért nem gazdaságtörténeti vizsgálódás. A vállalat mint elemzési egység választását éppen az indokolja, hogy története a gazdasági adottságok, a társadalomtörténeti fejlődés, a politikai folyamatok és a kultúrtörténet metszéspontját képezheti. Egy vállalat fejlődését nyilvánvalóan meghatározzák a gazdasági tényezők, vagyis elemzendő gazdaságtörténeti összefüggésekben. Ám történetének elemzésekor nem lehet eltekinteni a társadalmi beágyazottságától sem, a munkaerő adottságaitól, a vállalat mindenkori irányítói társadalmi pozíciójának, kapcsolatrendszerének adottságaitól sem, így tere nyílik a társadalomtörténeti szempontú megközelítésnek is. Ugyanakkor a politika befolyása a vállalatok történetére a második világháborús hadigazdálkodástól kezdve elsődleges fontosságú volt Magyarországon, vagyis nem hagyhatók figyelmen kívül a politikai fejlemények hatásai sem. Végül pedig a döntéshozók mentalitását, a mindenkori jövőről alkotott felfogását sem lehet figyelmen kívül hagyni, amelyek mentén céljaikat kitűzték, stratégiáikat eltervezték. Ez utóbbi lehet a kultúrtörténeti megközelítésmód tárgya. Az Uhri Testvérek / Ikarus vállalat történetének e kombinált szempontú elemzése rámutat a kontinuitásnak a politikai korszakhatárokon átnyúló szálaira. A vállalat a második világháború hadiipari konjunktúrájában született, nem az államosításokkal. A dolgozók életének üzemcentrikussága – a közösségi élet szerveződéseitől a vállalati szociálpolitikai juttatásokig, amit a szocialista korszak jellegzetességének szoktak tartani – szintén a háborús évek terméke volt. A gyár telepe, gépparkja, jelentős részben személyi állománya a hadiipari konjunktúra eredménye volt. Kiépülése magánvállalati keretek között, de állami tőkével a háborús években történt, s a későbbi évtizedekben jellemző „puha költségvetési korlát” mellett zajlott. Az államosított szocialista iparba való betagolása így korántsem jelentett kizárólag törést, nagyon sok strukturális adottság esetében folytonosság érvényesült. Ami új elem volt, az a technokrácia megnövekedett, önálló szerepe közvetlenül az államosítástól kezdve. Az értekezés megállapításai szerint a tulajdonosok eltűnésével a vállalkozói funkciók gyakorlása ugyanis nem az erre alkalmatlan hatalmi osztály kezébe került, hanem a vállalatokat, gazdasági ágazatokat működtető technokrata csoportok kezébe, amelyeknek valójában még a Rákosi-korszak legdiktatórikusabb időszakaiban is jelentős mozgásterük volt. A dolgozat a szocialista technokrácia kérdését a technokráciáról szóló nemzetközi szakirodalomba ágyazva elemzi, és ezzel a szocialista rendszernek egy eddig háttérbe szorult oldalát mutatja meg.

 

 

A fémművesség kutatása jelentős nemzetközi programok keretében történik. Az igazi fémkorszak, a bronzkor régészeti és különböző természettudományos vizsgálatok alapján archeometriai oldalról is egyre jobban megismerhető. A bronzkort megelőző időszakból azonban a külföldi kutatók jelentős része a Kárpát-medencéből csak a középső rézkori látványos aranytárgyakat, tömör rézcsákányokat ismeri, a késő rézkort (Kr. e. 3600/3500–3000/2800) pedig olyan korszakként írják le, amelyben jelentősen csökkent a fémek mennyisége.

 

 

A társadalmi státuszt közszemlére tévő reprezentáció lehetőségeit és formáit vizsgálva az értekezés új megközelítéssel keres válaszokat a kor művészeti téren mértékadó magyar arisztokratáinak mecénási praxisára vonatkozóan. Módszertani alapja a megrendelői szándék megismerése, a megbízói célok érvényesülésének elemzése, az önreprezentáció lehetőségeinek és eszközeinek feltárása. A hangsúly Nádasdy Ferenc művészeti és gyűjtői mecenatúráján van, az ő megrendelői gyakorlatát követve válnak értelmezhetővé a bécsi udvar vonzásában élő főurak hasonló igényei. Olyan jellemző értékválasztások, mint a magas presztízsű bécsi mesterek foglalkoztatása, az elkészült művek szakmai és művészeti korszerűsége, általában véve az arisztokrata lét méltó kereteinek megteremtése – legyen szó akár a mindennapi élet külsőségeiről, a művészetekhez való alkotói viszonyról vagy a család történeti emlékezetének megalapozásáról. Ez utóbbit koherens jelenségként Nádasdy sógorának, Esterházy Pálnak több műfajra érvényes családtörténeti programja példázza. Összességében az értekezés a reprezentáló gesztusoknak arra a rétegére összpontosít, amelyre eddig kevesebb figyelem irányult: a kész produktum helyett az alkotást meghatározó megrendelői tudatosságra és a „reprezentatívvá” válást befolyásoló, korra jellemző feltételekre.

 

 

A TRESK (TWIK-related Spinal cord K+ channel, K2P18) az alegységenként két pórusdoménnel rendelkező (K2P) háttér-K+-csatornák családjába tartozik. RNS-e specifikus kifejeződési mintázatot mutat, jelentős mennyiségben megtalálható a hátsó gyöki és trigeminális ganglionok érző idegsejtjeiben. A TRESK csatorna szabályozásának jelentősége lehet a nyugalmi membránpotenciál és ingerlékenység beállításában.

 

 

Az értekezés egy 120 éves kéziratos szöveganyag közlése és feldolgozása. A szövegeket Kustaa Fredrik Karjalainen finn kutató jegyezte le, amikor 1898-tól 1902-ig tartó nyugat-szibériai kutatóútján bejárta a hantik (osztjákok) által lakott területeket. Korai halála miatt gyűjtéseinek publikálása a későbbi nemzedékekre maradt. A hagyaték utolsó, eddig kiadatlan része az a 10 317 szónyi terjedelmű szöveganyag, mely most végre hozzáférhetővé és kutathatóvá vált. A szövegek három keleti hanti nyelvjárást képviselnek: ezeket az Ob két mellékfolyója, a Tremjugan és a Vaszjugan mentén, valamint egy Likriszovo nevű településen beszélték.

 

 

Csiszár Csaba módszereket dolgozott ki a személyközlekedési rendszerek és szolgáltatások informatikai megközelítésű elemzéséhez, fejlesztéséhez és a társadalmi elfogadást is elősegítő integrálásához. A rendszermodellezés segítségével, a közlekedési alap- és információs rendszer egyre szorosabb összekapcsolásával új, az utazóra és a fenntarthatóságra fókuszáló megoldásokat adott, amelyek alapján átfogóan használható összetett számítási modellek hozhatók létre.

 

 

Az elmúlt három évtizedben a tudományos publikációk számának robbanásszerű növekedését tapasztalhatjuk. Az 1990-es években az évente megjelenő tudományos publikációk döntő többsége fejlett országokból származott, 2020-ra azonban egyes fejlődő és feltörekvő országok – kiemelten Kína – a kibocsátás tekintetében felzárkóztak fejlett társaikhoz. A tudományos publikációk előállításában növekvő számú kutató és intézmény vesz részt, ám a tudományos kibocsátás térben koncentrált, viszonylag kisszámú városban összpontosul. A fejlődő és feltörekvő országok nagyvárosai (elsősorban a kínai és brazil nagyvárosok, valamint Szöul és Teherán) exponenciálisan növekvő számú publikációt állítanak elő, ám a minőség tekintetében elmaradnak a fejlett országokban található városoktól. A minőséget, amely általában a gyakran hivatkozott közlemények kibocsátásával mérhető, számos társadalmi-gazdasági tényező befolyásolja, így többek között a kutatásra rendelkezésre álló források mértéke, a nyelvi környezet és a tudományos kapcsolatok elmélyültsége.

 

 

Csupor Dezső doktori értekezésében bemutatott munkája tematikailag és metodikailag szerteágazó, az egyes kísérleteket az a szándék fűzi egybe, hogy eredményeik hozzájáruljanak a gyógynövények és vegyületeik racionális gyógyászati alkalmazásához.